|
2007-01-21 16:22:27, vasárnap
|
|
|
Ide az összes lóvét, de azonnal!
- avagy A szocializmus vége? -
A gazdasági minisztérium élén fungáló ámokfutó amorózó, miközben több száz
milliós építkezését
vezényli le Butapest egyik legdrágább részén, akárcsak hűbérura,
a Molnár nevű szörnyeteget az országra szabadító Francisco, a
műminiszterelnök,
rezignált nyugalommal közli a jó néppel, hogy kinek mi jár.
És mi nem.
A nagyképű ripacs is megmondta már párszor, hogy véget ért a szocializmus
kora,
nem is értik, hogy a legnagyobb ellenzéki párt miért nem tud elszakadni az
akkori időkre jellemző elavult gondolkodás móddal.
A dologban persze van egy csavar, hiszen a magát nevében is szociálisan
érzékenynek mondó, gyakran szociáldemokratának hangoztatott, ám a valóságban
neoliberális politikát folytató szegfűmintás utódpárt az, amelyik
megfeledkezik, elfeledkezik az egyik legfontosabb szociáldemokrata
ismérvről, a szolidaritásról.
Elég, ha csak a több biztosítós egészségügyre gondolunk, amely a világ
műveltebbik felén már elavultnak, drágának számít, még a nagyságos és
fényességes Ámerikában is elindultak visszafelé az
egybiztosítós modell felé.
Kéthly Anna meg közben forog a sírjában.
Rokoni, elvtársi kapcsolatokon felkapaszkodott, jó időben jó helyen
tartózkodó emberek azok, akik most megmondják a népnek, hogy mi jár neki és
mi nem.
Hiszen túlfogyasztottunk, azért van most szükség a megszorításokra.
Mi fogyasztottunk túl, ők nem.
Ők építhetnek százmilliós villákat, mi meg húzzuk meg magunkat,
hiszen a minimálbér eddig soha nem látott mértékben elszaladt.
A dologban persze van egy csavar, még pedig az, hogy ebből egy szó nem sok,
de annyi sem igaz.
Nézzük, mi a valóság?
Néhány érzékletes adat: a Union Bank of Switzerland 2006-os elemzése szerint
a magyar minimálbér Budapesten 2,4 svájci frank/óra.
A világ 70 városának átlaga 9,5 svájci frank, Zurichben pedig az átlag
órabér 32 svájci frank.
Ugyanakkor a budapesti megélhetési költség a zurichinek a 67%-a.
És akkor elszaladtak a bérek, és akkor a magyarok túlfogyasztottak.
Nincs bőr a képükön!
Mindeközben az egy főre jutó reálkeresetek tekintetében az 1978-as
színvonalon állunk.
Szóval véget ért a szocializmus kora?
A cukorbetegek 1925 óta ingyenesen kapták az inzulint.
Eddig.
Ne felejtsük el, hogy ez itten most mán piacgazdaság, abba meg ugye ingyen
ebéd nincs,
azt valakinek ki köll fizetni!
Mondjuk azt azért nem igazán értem, hogy 1925 és 1945 között is kapitalizmus
vót, oszt' mégis
ingyen kapták a cukorbetegek az inzulint.
Talán az akkor még egy barátságosabb kapitalizmus vót', nem olyan rideg és
lélektelen, mint ez a mostani neoliberális szemét.
Az inzulin térítésmentességének megszüntetése a cukorbetegek számára
valószínűleg szintén
ebbe a mostanság divatba jött szocialista frazeológiába,
az öngondoskodó állampolgár nevű baromságba tartozik.
(Apropó! Ha már az öngondoskodó állampolgárnál tartunk!
Csak így zárójelesen vetem közbe, ha az öngondoskodó állampolgár az új
vonatkoztatási szint, akkó' mi a rossebnek van szükség az államra, a
parlamentre, meg erre a sok léhűtő képviselőre?
Azonnal szélnek ereszteni őket, és ha mán öngondoskodó lettem,
akkó' az adót meg a TB-járulékot se fizetném be ezentúl, majd ÉN gondoskodom
magamról úgy,
ahogyan ÉN azt jónak látom!
Talán még jelentős pénzösszeget is megspórolnék, elvégre egy állampolgárnál
- ha a nagy átlagot vesszük - az alapállapot mégiscsak az, hogy egészséges,
nem igaz?)
De vissza a Pannon Puma és a Hun Hiéna névadó atyjához, az ámokfutó
amorózóhoz!
Szerinte nem jár az áramkedvezmény az elektromos művek dolgozóinak, az
egyfajta szocialista csökevény.
Utóbb kiderült, hogy immáron mintegy száz esztendeje kapják olcsóbban az
áramot, tehát semmi köze a szocializmushoz.
És akkó' itten érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol elvárnám a kormányzattól a
következetességet!
Mer' akkó' mán tessék beszólni a vasutas társadalomnak is meg a flúgos csiga
dógozóinak is, hogy innentől kezdve nyista ingyenes utazás a vasúton meg a
Volán-járatokon, mer' asztat is a többiek fizetik ám!
A qrva életbe eftársak, eztet mán' csak nem tűrhetjük tovább, a rézangyalát
nekije!
Majd ÉN megmondom, hogy kinek mi jár!
Majd ÉN megszabom, hogy mennyit költhetsz!
Majd ÉN megmondom, hogy mivel gyógyítjuk az asztmás betegeket!
(Nem jó levegővel, ahogyan azt évszázadokon keresztül tették, á, azok
hülyék, ostobák, buták,
műveletlenek vótak, kezit csókolom! Majd gyógyszerrel, mer' az mindent
megold! Vagy nem)
Annak idején erre szokták azt mondani, hogy a tojáshéj még le sem esett a
fenekéről,
de már osztja az észt, okosnak képzeli magát.
Itt jegyezném meg, túl azon, hogy ez a fajta mindent és mindenkit lenéző,
lekezelő, az elődöket, az előttünk élt generációkat, s azok bölcsességét,
tudását semmibe vevő hangnem jobb helyeken meglehetősen
szalonképtelen
- ahogyan azt a televíziós közvetítés során is láthattuk, felállt egy
idősebb orvos és kikérte magának
a tojáshéj államtitkárasszony által képviselt hangnemet -
szóval mindezeken túl Dr. Horváth Ágnes úgy tűnik az orvostudománnyal,
mint olyannal sincs tisztában,
sőt azzal sem, hogy ha van tudomány, amelyben igazán tiszteletet érdemel az
elődök tudása,
tapasztalata és bölcsessége, valamint azok továbbadása,
akkor az éppen az egykoron Hippokratesz által művelt és mára önálló
tudománnyá kinőtt orvoslás.
Az alábbiakban álljon itt tanúságtételként az orvostudomány rövid története:
- Fáj a torkom.
Kr. e. 2000: - Tessék, egye meg ezt a gyökeret.
Kr. u. 1000: - Az a gyökér pogány dolog; mondja el azt az imát.
Kr. u. 1850: - Az az ima babonaság; igya meg ezt az elixírt.
Kr. u. 1940: - Az az elixír kígyóolaj; nyelje le ezt a pirulát.
Kr. u. 1985: - Az a pirula hatástalan; szedje ezt az antibiotikumot.
Kr. u. 2001: - Az az antibiotikum nem természetes. Tessék, egye meg ezt a
gyökeret.
De megyünk tovább!
A föld fog sarkából kidőlni,/semmik vagyunk, minden leszünk! - énekelték még
Francisco uralkodásának ideje előtt az MSZP-kongresszusok végén.
És valóban!
Épp ennek a fordulópontnak a társadalmi kínszenvedéseit élhetjük végig,
lehetünk szemtanúi annak,
amikor egy kis neoliberális lélektelenség segítségével azok, akik azelőtt
semmik voltak, most
- sok esetben Istent játszva - mindennek akarnak látszani.
A következmények persze borzalmasak.
Ilyen az, amikor az individuum átveszi az irányítást és megfeledkezik arról,
amit Elliot Aronson nagyszerű könyvének címéül választott, nevezetesen, hogy
az ember egy "Társas lény".
Az ÉN, ÉN, ÉN, mindig csak az ÉN.
Tökre, mint Smith ügynök a Mátrixban.
A MI mintha nem is létezne.
Megint a lélek az, ami hiányzik ebből az elképesztően sivár, rideg és
pusztító technokrata ámokfutásból,
ami - a nagy Sztálinhoz hasonlóan hajlamos arra, hogy - az embereket csak
holmi statisztikai
adatokként kezelje.
Ebből kifolyólag aztán nem is tud - de még inkább valószínű, hogy nem is
akar -
megfelelni olyan magasztosabb eszméknek, mint önzetlenség, szolidaritás,
erkölcs és etika.
Van az ötéves, illetve most már csak négy éves (amíg a ciklus tart) terv,
azt végigvisszük, ha köll, ha nem!
Mint régen az átkosban, amikor az volt a hivatalos vezérelv, hogy "akkó is
jót teszek veletek, ha beledöglötök!"
Novus ordo seclorum, vagyis az új világrend.
Tűzzel-vassal lerombolni mindent, ami régi, ami - szerintük - idejét múlt,
mindegy,
hogy jól működik vagy nem.
Az, hogy a helyén sivár pusztaság marad, vagy még az sem, az, hogy a régi
helyére létrehozott új, százszor rosszabb, mint a szemvillantás alatt egy
tollvonással megszüntetett régi, az új hatalom szervilis kalmárlelkületű
kufárjai közül senkit sem érdekel.
Csak egy számít, hogy a profit meg legyen.
A gyarmatbirodalom központja által a hatalomba segített és ott is marasztott
pénzügyi helytartók uralma a periférián immáron lassan odavezet, hogy
beledöglik a nép a sanyargatásba.
Véget ért a szocializmus kora, mondogatja a milliárdokkal és erős
kapcsolatrendszerrel megtámogatott
KISZ-fiú, csak éppen azt nem teszi hozzá, hogy helyette ránk akarnak
erőltetni egy, a sötét középkort is meghazudtoló mértékű sarcolással járó
Novus ordo seclorum-ot,
vagyis egy új világrendet, amelyre legtalálóbban talán a modern kori
bérrabszolgaság jelzős szerkezet illik rá.
Véget ért a szocializmus kora, s a birka módjára engedelmesen bégető nép,
nyálcsorgató konzumidiótaként immáron a statisztikai adat status quójában
létezik csupán a kereskedelmi televíziók nyújtotta virtuális valóságban,
ahol a létminimum alsó szélén tengődő kisnyugdíjas jobban hisz a
tévéképernyőn
látott mesterségesen teremtett művi világban, mint a saját szemével
tapasztalt igazi valóságban.
Véget ért a szocializmus kora?
Ingyen ebéd nincs, csak a kiváltságos szocialistáknak, illetve azoknak,
akik milliárdosként magukat annak nevezik és szemrebbenés nélkül romlásba
vittek egy egész országot.
A tudatosan atomizált társadalomban szétszaggatva a nemzet szövetét
percemberkék ülik dáridójukat,
szánalmas röhencsek tobzódnak gátlástalanul az ölebmédia uralma alá hajtott
nyilvánosság csatornáin.
A birka módjára való létezés immáron hivatalos formát is nyert, a
közbeszédben megjelent és most már egyre nagyobb teret kap az ún. "csendes
többség".
A fogalom rendkívül zavaró, mert aki veszi magának a fáradságot, és elhagyja
a Butapest nevű országos
méretű vízfej határait az megtapasztalhatja, hogy a többség egyáltalán nem
csendes, sőt, egyre hangosabb.
Már megint, még mindig hülyének néznek bennünket, az egykori agit-prop
osztályok modern
kori reinkarnációi a régről ismert és jól bevált goebbels-i sulykolásos
módszerrel el akarják hitetni velünk,
hogy a többség igenis csendes és szereti Magyarországot.
Küdözgetik a képeslapokat ezerrel.
Mi meg küdözgessük a csekkeket?
Eftársak!
A szocializmus kora véget ért, tessék ezt végre tudomásul venni!
Még akkor is így van ez, ha több mint másfél évtizeddel a gengszterváltás
után a bestseller listák élén Moldova eftárs Kádár apánkról írott könyve
tanyázik.
Szóval a szocializmus kora véget ért?
Valóban?
És tessék mondani, mindenkinek?
Isten áldja Magyarországot!
A szocialista nagyváros öntudatos polgára
www.johafigyelunk.hu
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: műminiszterelnök, tanúságtételként, gyarmatbirodalom, túlfogyasztottak, orvostudománnyal, szociáldemokrata, konzumidiótaként, bérrabszolgaság, szocialistáknak, szocializmushoz, megszorításokra, gengszterváltás, szolidaritásról, felkapaszkodott, kalmárlelkületű, kínszenvedéseit, szalonképtelen, állampolgárnál, milliárdosként, vonatkoztatási, antibiotikumot, következmények, fogyasztottunk, magyarországot, áramkedvezmény, fordulópontnak, uralkodásának, orvostudomány, kongresszusok, megszüntetése, megszüntetett, szemvillantás, frazeológiába, barátságosabb, megfeledkezik, lélektelenség, összes lóvét, szocializmus vége, gazdasági minisztérium, országra szabadító, nagyképű ripacs, legnagyobb ellenzéki, dologban persze, magát nevében, egyik legfontosabb, több biztosítós, minimálbér eddig, magyar minimálbér, budapesti megélhetési, magyarok túlfogyasztottak, szocializmus kora, cukorbetegek 1925, Kéthly Anna, Union Bank, Pannon Puma, Majd ÉN, Horváth Ágnes, Elliot Aronson,
|
|
|
|
összes lóvét, szocializmus vége, gazdasági minisztérium, országra szabadító, nagyképű ripacs, legnagyobb ellenzéki, dologban persze, magát nevében, egyik legfontosabb, több biztosítós, minimálbér eddig, magyar minimálbér, budapesti megélhetési, magyarok túlfogyasztottak, szocializmus kora, cukorbetegek 1925, barátságosabb kapitalizmus, mostani neoliberális, cukorbetegek számára, mostanság divatba, öngondoskodó állampolgár, öngondoskodó állampolgárnál, nagy átlagot, alapállapot mégiscsak, elektromos művek, vasutas társadalomnak, flúgos csiga, többiek fizetik, qrva életbe, asztmás betegeket, fajta mindent, televíziós közvetítés, egykoron Hippokratesz, alábbiakban álljon, orvostudomány rövid, társadalmi kínszenvedéseit, következmények persze, individuum átveszi, elképesztően sivár, nagy Sztálinhoz, embereket csak, ciklus tart, hivatalos vezérelv, helyén sivár, szemvillantás alatt, gyarmatbirodalom központja, hatalomba segített, periférián immáron, sötét középkort, modern kori, birka módjára, statisztikai adat, kereskedelmi televíziók, létminimum alsó, saját szemével, kiváltságos szocialistáknak, egész országot, tudatosan atomizált, nemzet szövetét, ölebmédia uralma, fogalom rendkívül, többség egyáltalán, egykori agit-prop, régről ismert, többség igenis, képeslapokat ezerrel, bestseller listák, szocialista nagyváros, műminiszterelnök, tanúságtételként, gyarmatbirodalom, túlfogyasztottak, orvostudománnyal, szociáldemokrata, konzumidiótaként, bérrabszolgaság, szocialistáknak, szocializmushoz, megszorításokra, gengszterváltás, szolidaritásról, felkapaszkodott, kalmárlelkületű, kínszenvedéseit, szalonképtelen, állampolgárnál, milliárdosként, vonatkoztatási, antibiotikumot, következmények, fogyasztottunk, magyarországot, áramkedvezmény, fordulópontnak, uralkodásának, orvostudomány, kongresszusok, megszüntetése, megszüntetett, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 3816
- e Hét: 18046
- e Hónap: 29157
- e Év: 182653
|
|
|